Villamosság #4 Izzítás, utóizzítás, segédmelegítő

Kezdjük a legegyszerűbb nyomógombos izzítással. Ehhez szükség lesz - a tudomány jelenlegi állása szerint - izzítógyertyákra. A darabszám izzításnál ugyebár annyi, amennyi henger van a motorban. A hengerfej vízcsonkján található segédmelegítőnél a hármas szám a jellemző.

Egy kamrás motornál a kb. 15 másodperctől a 45-ösig sokféle izzítógyertyát használtak, TDI-ken 5 másodpercesek vannak, ennyi idő alatt már izzik rendesen. Ha nem tudod milyen gyertya van a motorodban szedj ki legalább egyet és próbáld ki az akkudra kötve. Kamrás motoroknál pont a kamrák miatt sokkal nagyobb a hideg felület a hengerfejben, mint a közvetlen TDI-knél. Emiatt tovább is tart felfűteni az égésteret a sűrítéssel együtt minimum 250C fokra az indításhoz. Ebből adódik a hosszabb izzítási idő és ehhez kalibrálják a gyertyákat és az izzítórelét.

Az izzítórelét mindig a hozzátartozó gyertyához használd, különben vagy elcsöppen a gyertya vége a hosszú izzítástól vagy nem ér semmit az egész rendszer.

Új gyertyákat mindig ellenőrizd le beszerelés előtt!

Egy darab izzítógyertya áramfelvétele körülbelül 10 Amper, így egy négy hengeres motoron meglepő módon 40 Amperrel kell számolnunk. Ha megnézzük a piros-fehér izzításkábelt egy gyári Golf 2-n, akkor láthatjuk elég vaskos darab, 6mm2-es keresztmetszetű. A kábelezésnél csupán a megfelelő keresztmetszetre és a bolondbiztos szigetelésre kell figyelni, a rezgő motoron ne okozzon zárlatot a rögzítetlen kábel.

Honnan vegyünk neki áramot? Természetesen a 30-as akku szálról és véletlenül se a gyújtásról. Ökölszabályként ajánlott egy gyertyák száma + 10 Amperes biztosítékot bekötni a gyertyák és a relé közé, jelen esetben 50A-est. A segédmelegítőhöz ha nincs 40A-es, akkor az 50-es még belefér. Ha zárlatos valamelyik gyertya, akkor úgyis jóval többet fog felvenni ennél, lehet még a relé is beég. 30 Amperes biztosíték három gyertyára kevés, akár az első használt pillanatában is elszakadhat.

Honnan vegyünk testet? Az izzítógyertya háza veszi le a hengerfejről. Itt az egyetlen problémalehetőség a rossz földelés a motor (vagy váltóház) és a karosszéria közt, de ekkor már az indítózás is gondot okoz.

Milyen izzítórelére lesz szükségem? Egy sima nyomógombos rendszerhez elég a négy hengerre a 40 Amperes mezei négylábú. Bekötése a szokásos módon (a számok a relén olvashatók):

 

30 - +12V akkutól

87 - +12V izzítógyertyák felé a biztosítékon át

85 - test

86 - +12V akku 30-as szál

 

Hová kössem a nyomógombos kapcsolót? A leghatékonyabb megoldás, ha a 30-as és 86-os szálat a relé mögött egyből összekötöd egy vékonyabb kábellel, amilyen a test oldalán is lesz. Ezzel megspóroltál egy plusz kábelt. A testet leveszed valahonnan a kaszniról, mondjuk a biztosítéktábla mellől. Ezt a kábelt bekötöd a kapcsoló valamelyik lábára, a másik lábáról pedig mehet a relé 85-ösére.

Készen is vagyunk. Járó motornál fordulatszámeséssel, lámpa fényerő csökkenéssel jelzi a helyes működését, már ha az autó ezt nem kompenzálja valahogy. Használata rajtad áll, ha fél órán át izzítasz és lecsöppen a gyertyád vége, az már a saját felelősséged.

 

A segédmelegítő bekötése: itt is elég a 40 Amperes relé, de már érdemes a 86-os szálat a 15-ös gyújtásról venni, méghozzá az X-kontakt relét használva. A gyújtásszál használatával kiiktathatod az emberi figyelmetlenségből eredő hibákat, közvetlenül az akkuról véve a vezérlőszál pluszt lemerítheti az akkut felkapcsolva hagyott melegítőnél. Az X-kontakt relével pedig az indítózás idejére automatikusan lekapcsolja a segédmelegítőt. Itt is alkalmazhatod a testmegszakításos kapcsoló elvét, de még jobb, ha a 86-os szálat szakítod. Ez azért előnyösebb, mert a segédmelegítőhöz világító billenőkapcsolót használsz, így nem felejted rajta. Természetesen ehhez a kapcsolóhoz egy testre is szükséged lesz a lámpa miatt.

 

Mi az az utóizzítás? Egy gyári izzítás bármelyik dízelen úgy működik, hogy indítózás előtt gyújtás ráadásakor vagy a műszeregység vagy a motorvezérlő áram alá helyezi a víz és külső levegő hőmérő jeladókat. Az elő- vagy örvény kamrások indításához mindig szükséges az előizzítás, persze nélküle is beindulnak melegen jó motorral, de a normális működéshez így lövik be a gyártók. Indítózáskor a tehermentesítő X-kontakt relé lekapcsolja az izzítást és a felesleges fogyasztókat. Amikor a motor jár, az X-kontakt is visszakapcsol, az autó eldönti a hőmérsékleti értékek alapján az utóizzítás mértékét. Az izzítási idők és vezérlési módjuk teljesen típusfüggők. Egy relé alját megnézve azért sejthető, hogy izzítórelével van dolgunk.

 

 izzitorele.jpg

Golf 2 1.9TD izzítórelé

 

A 30, 85 (vagy 31), a 86, 87 már ismert ágak mellett van még egy 50-es, egy L és egy T nevű is. Az 50-es az indítózás idején él, ennél a relénél ha a gyújtáskapcsoló 50-es ágáról kap egy pozitívot, akkor a relé lekapcsol így nem kell az X-kontakt relét tovább terhelni. Az L (lamp) az izzítás visszajelző lámpához a kimenet, a T (temperature) a hőgomba jele. Segítségképp a Golf 2 dízelein ez a gomba a hengerfejen van a kuplung felett, kábelszíne kék-fehér, nem keverendő össze a kisnyomású olajgombáéval, ami kék-fekete (fekete = olaj színe, így könnyű megjegyezni). A régi TDI-ken már egyberakták a vízhőfok és izzítás hőfok gombáit.

Tipp: Minél újabb az autód, főleg Common Rail-eknél jellemző az izzítógyertya vékonysága, ami a kiszereléskor beszakadással fenyeget. Itt a legfőbb gond nem a menet oxidálódása, hanem alatta a hosszú, akár 4-5 centis rész köré rakódott kokszos, rásült olajos réteg, ami kartergázból vagy egyéb égéstérbe bejutó olajtól származhat. A kiszereléshez türelem kell, ne ronts neki erőből. Forró motorból ne próbált kitekerni a gyertyát, mert vagy a gyertya vége szakad bele vagy az alumínium hengerfejből rántod ki a menetet is. Ha hidegen sem jön ki, akkor utolsó esélyként a meleg motornál ráfújhatsz csavarlazítót és legfőképpen féktisztítót a gyertyára, hogy hirtelen hűljön. Így egy reménytelennek tűnő de még ép gyertyát ki lehet szedni olyan negyed óra szöszmötöléssel. Jobb mint leszedni a hengerfejet. A balmenetes kiszedőfejek hátránya, hogy szétfeszítik a beleszakadt rész végét, sokan emiatt inkább ráhegesztenek a gyertyára valamit és azzal tekerik ki. A hegesztés előnye, hogy az oxidréteg megroppanhat a hő hatására. Minden kiszereléskor erősen ajánlott kitakarítani a helyét és megjáratni az új gyertyákkal a meneteket amíg könnyen nem jár már benne és összeszerelés előtt hártyavékonyan bekenni speciális hőálló zsírral a menetet és legalább az alatta lévő rész felét, de sose kend az izzó végre. A zsírnak 1300 fokot bírnia kell! Rézpaszta, rézspray zárlatot okozhat!

Ha izzítással kapcsolatos hibáid vannak, akkor ezek alapján már el tudsz indulni. Remélem :)