Az a nagy tervem, hogy most az egyszerűség kedvéért az eddig tárgyalt forgóelosztós adagolók jellegzetes hibáit mutatnám be. Hogyan ismerd fel őket, mikor tudsz rajtuk javítani és mikor érdemes másra hagyni. Legyen egy sima mechanikus VP37, LDA-val, vezérműszíjjal hajtva és most lehagynám a "felesleges" kiegészítőket.

1. Bordáskerék

Tipikus szerelési hiba a vezérműkerék ütlegelése kalapáccsal vagy annak feszegetése. A kerék deformálódik, később a szíj kóvályogva fut rajta, a bordák vége eldeformálódik, ami nem egészséges hosszútávon. Ha még az ütés helyén torzult fogak nyesik a szíj szélét az külön dicséretes. Az ütlegelést érdemes inkább egy méretes metamid anyagú kalapáccsal, esetleg parasztosan fával tompított fémkalapáccsal megoldani. Nem az ütés ereje a lényeg, hanem az általa keltett rezgés. A metamid 12-15cm hosszú tömbből kifaragva pár ütésre leszedi azt a tengelyre rágyógyult kereket, amit a többszörösen nehezebb fémkalapáccsal sem, viszont elég drága anyag. Ha csak fával tudsz operálni, akkor a keményebbek a jobbak. A tengely központi anyját ne tekerd le teljesen, ha a kerék még nincs fellazulva, így nem kell majd keresni az adagoló tengelyéből kihulló éket.

2. Behajtó tengely szimmering

Fontos, hogy a szimmering ne ferdén legyen a helyére ütve, már ha cserélve volt valamikor. Ha folyásnyom látszik rajta, akkor kuka. Ha nincs látható hibája, attól még lehet rossz a kopottsága révén vagy a tengely lógása miatt. Ezek elég sunyi hibák, mindkettőnek egy rossz hatása van az adagolóra nézve, ez pedig a levegősödés. Ha a tengely lóg, a szimmeringet ovális formára nyomja és nem tömít. A levegőt az adagoló tápszivattyúja húzza be, ugyanis a szimmering és a tápszivattyú között van a betáp csavar, a háznyomásszabályzó fejszelep kimeneti oldala. A gázolajnak a nagy ellenállású papírszűrőn kell átjutnia a tápszivattyúig, fordulaton akár 1 barnyi vákuummal, így ha neki könnyebb a rosszul tömítő szimmering felől szívnia a levegőt, akkor azt fogja tenni. Ennek eredménye a ház lelevegősödése és az előtöltés csökkenése, ami hozza magával a többi rontást. Ezt a szimmeringet ki lehet cserélni külön is, de macerás és félmegoldás. Teljes tömítéscserekor a tengelyt kihúzva ajánlott elvégezni.

3. Behajtó tengely

Legjellemzőbb hibája amikor megkopik maga a tengely és a két perselye a házban. A tengely hosszirányú játéka normális, nem hiba, keresztirányban viszont az. Pont fordítva, mint a turbónál. A persely cseréjéhez nullára kell szedni az adagolót és az új perselyt beszerelés után még méretre kell munkálni. Szóval lógós tengelyű adagolót szervizbe kell vinni, ha nem akarsz illesztett felületekkel bohóckodni a konyhaasztalon vasárnap.

4. Tápszivattyú

Ha az adagoló sokáig áll, a négy szárnylapátos szivattyú szorosan illesztett lapátjaira olyan vékony réteg rakódik le, mint a kaparós sorsjegy játékmezői feletti anyag. Körömmel könnyen lejön, de az indítózási fordulat kevés alapátok kiszabadításához. Segíthet néha, ha közben kalapáccsal kocogtatják az adagoló házát, de nem püfölve. Ha nem indul az autó vagy csak meg szeretnéd tudni dolgoznak-e a lapátok rendesen, akkor kösd le a betápcsövet és TISZTA ejtőtartályból és gumicsővel itasd TISZTA gázolajjal indítózáskor. Ha nem akar fogyni a tartályból, akkor megvan a hiba. Ha még vissza is bugyog, akkor vagy fordítva lett visszarakva a tápszivattyú külső gyűrűje vagy szétkoptatta valami idegen anyag az adagolóházat. Ha nincs az autón az adagoló, akkor egy fecskendővel töltsd fel a betápcsavar lyukát teljesen, majd körülbelül 180 fokban forgásirányban elforgatva a bordáskerekét fel kell szívnia az összes gázolajat. A forgásirányt leolvashatod az adagoló oldaláról, külön van nagy betűvel beleütve:

R = right a jobbos, óramutatóval megegyező irányú

L = left, balos, ellenkező irány

5. Háznyomásszabályzó fejszelep

Nevében a lényege, konyhanyelven egy olyan cső, aminek a belső furatának a felső részén egy fémdugó van, alatta egy rugó, az alatt egy másik fémdugó, de ez már dugattyúként mozog a rugó ellenében. Ez alatt pedig egy feszítőhüvely van, ami a rugótól feszülő dugattyút nem engedi kiesni. A lényeg: a felső fémdugót, ami látszik az adagolót nézve kívülről is, soha ne piszkáld, ne ütögesd sehova. Gyárilag sárga festékkel meg is jelölik, mert ezzel kalibrálják be a szelep rugójának a feszítését és ezáltal a háznyomást. Ha mégis hozzányúltál, akkor vagy viheted padoltatni vagy 16 baros üzemanyag nyomásmérő órával a motort kínozva állítgathatsz rajta valamit valahova, ami sufnitunig színvonal. A másik szokásos hibajelenség, hogy a dugattyú alatti feszítőhüvely kitolódik a furatból vagy ki is esik. Ez elég gyakori, vissza kell rakni, esetleg előtte kicsit tágítgatni, hogy jobban feszítsen.

A képeken a két fekete gumigyűrű kukás, leszedéskor már rendszerint szakadnak.

6. Adagolóház kopása

A legnagyobb gondot az előtöltés-állítás alkatrészei okozzák. Röviden megénekelném a statikus előtöltés lényegét, tehát az álló motornál beállított előtöltést. Van a behajtótengely, aminek szerepe a forgatás és a pozicionálás. Elviekben a forgó mozgást szépen át is adja a nyomóelemnek, ami vele együtt forog és a közös pozíciójuk szerint a megfelelő hengerbe irányítja a gázolajat. Ebből viszont még nem lesz spriccelés, se porlasztás, ha nincs meg a nagy nyomás. Ezért kell a hullámtárcsa és egy négyhengeres motornak négy hullám kell, négy görgővel, amik fel-le szaladgálnak a hullámokon, miközben a behajtó tengely forgatja a tárcsát. A fel-le mozgás a nyomóelem lökete lesz, ez milliméterben van megadva. Egy 10-es nyomóelemes adagoló nyomóelemének az átmérője 10mm. A hullámtárcsa legyen 3,1mm-es, tehát a maximális magassága a hullámprofilnak ekkora és így a nyomóelem lökete 3,1mm lesz. Most állítsuk az első hengerben a dugattyút felső holtpontra. Egy rettentően ritka modellt, a Golf 3 90ló 1Z-t nézve a statikus előtöltés 0,70mm +-0,02mm. Ez a villanyadagolóhoz a gyári statikus beállítás, mechanikusoknál ez magasabb értékű szokott lenni. Ez a 0,70mm csupán annyit jelent, hogy a felső holtponton a hullámtárcsa már olyan pozícióban van, hogy a nyomóelemet már 0,70mm-re benyomta, tehát már ennyivel korábban elkezdte a befecskendezést, minthogy a dugattyú felért volna.

Szóval van egy forgó és egy szó szerint ütlegelő, pulzáló erőnk, amik ellen erős rugók dolgoznak a nyomóelem részeként. Az adagoló gyakorlatilag folyamatosan verné szét magát, amihez még jön a vezérlés felől is az ütemes rángatás. A hullámtárcsa görgői az őket tartó nagy tárcsát az adagolóházhoz verik, miközben az kis szögben el is fordulgat az aktuális előtöltés mértéke szerint, a görgők tengelyeinek végei az aluházat "kaparják". A nagy tárcsa elforgatásához az erőt a ház alsó részéről kapja a az előtöltés-állító dugattyútól, amit pedig a háznyomás toszogat egyik oldalról, a másikról meg egy rugó feszíti.

Ebben a szabályozott káoszban kell az adagolóháznak kibírnia legalább 20-30 évet. Ezekből a jellegzetes kopásokból jön össze az autó lassú és észrevehetetlen elgyengülésének a java. Jó hír az, hogy lehet kapni akár új házat is, ha újszerűt szeretnél.

A sötétebb foltokat a görgők okozzák, a félköríves csíkokat a görgőt tartó tárcsa.

 Az előtöltés állító dugattyú így kezdi ki a házfalat.

Ezek a kopások elengedik a dugattyú mellett a gázolaj egy részét, a dugattyú emiatt nem kapja meg a kellő nyomást a munkaoldalon és esni kezd az előtöltés.

7. Előtöltés-szabályzó szelep

Feladata az előtöltés finom szabályzása. Nem csinál mást, mint a háznyomást egy kis szolenoid szeleppel elengedi a motorvezérlő térképei alapján. Ha ez a szelep kábelhiba vagy belső kopás, szennyeződés miatt nem működik, akkor előfordulhat fehéres füst, traktoros hang, gyengébb teljesítmény. Nagyon nem érdemes ilyenkor forgatni a motort, mert kiteheti a hajtókart a susnyásba.

Ez az előtöltés-szabályzó szelep helye a nyomóelem alatt. Jól látszik hogy be tud rohadni a szelep az aluházba, ilyenkor már elég nehéz kiszedni, mert érzékeny alkatrész. Az előtöltést azért kell diagnosztikával beállítani villanyadagolónál, mert az előtöltés-állító dugattyú (keresztben az adagoló alján két oldalt lezárva fedelekkel) hosszútávon szétverheti magát a munkaoldal felőli fedelén. Egy 1Z motornál ez a motor felőli oldalon a fém fedél. A pofozkodás a hullámtárcsa folyamatos rángatása miatt van jelen. Fülre belőtt előtöltésnél a dugattyú sokkal többször veri oda magát a fedélhez és akár le is törhetnek darabok belőle. A fémrészecskék pedig a fenti képen látható üregbe kerülnek a szelep elé, amin szerencsére van egy mikroszűrő is. Ezt a hibát csak akkor láthatod, ha legalább a fedelet leszedted az adagoló oldaláról, amihez viszont le kell venni a motorról az adagolót.

8. Mágnesszelep, avagy leállítószelep.

A mágnesszelep a nyomóelem tetején az egy kábeles kis henger, egy szimpla szolenoid. Megkapja a 12 Voltot, behúzza a kis dugattyút a belsejében és megnyitja a gázolaj útját a ház belsejéből a nyomóelem felé. A dugattyú végén gumi van a jobb tömítésért.

Ha ez a gumi elszakad vagy csak megreped, akkor a motor nem akar rendesen leállni. Másik hiba a szolenoidban a tekercselés hibája, akkor meg elindulni nem engedi a motort, csak teker és teker. Ekkor viszont érdemes ránézni az immobilizerre is, lehet csak ő nem ad neki áramot.

9. LDA tüske tömítés

Ha mechanikus adagolónál az LDA toronyból szivárog a gázolaj és áll a lé az LDA membránja alatt, akkor az LDA letapogató rúdja mellett szivárog át a házból. Ez a legkisebb tömítés a felújítószettekben, sose hagyd ki a cseréjét. Ehhez le kell venni a komplett LDA tornyot, mindent lejegyzetelni mi hogy állt és mennyire volt betekerve. A jó hír az, hogy az adagoló maradhat az autón. A cseréről majd írok külön csak most nincs fotóm róla.

Egyenlőre ennyit mára, ebből már nagyjából el lehet dönteni érdemes-e otthon nekiállni egy tömítéscserének vagy kell a gépműhely is.