Az az ötletem támadt, hogy elkezdek egy gyorstalpalót az autóvillamosság témakörében a VW Golf 1-3 kábelezését alapul véve. Azoknak akarok segíteni vele, akik nem mertek eddig belenyúlni vagy egyszerűen elakadtak a kapcsolási rajzok és a működési elvek alapjainál.

Ha nyugat-európai autókat vesszük alapul, akkor rögtön egy szabványba botlunk. Pár évtizede az autók villamosságánál minden egyes alkatrészt elneveztek, tehát egy olajnyomás érzékelő gomba mindig azonos kóddal fog szerepelni, egy csatlakozó dugasz is saját néven fut. Ehhez mutatok egy példát:

 Ez így elég egyértelműnek tűnik, de pár helyen lehetnek kavarodások. Ilyen például az X jelölésű rendszámtábla világítás, amit nem illik keverni az X-kontakt relével. A kapcsolási rajzokon ez gond lehet.

Tipp: Ha szereted piszkálni a technikát, akkor érdemes megvenni a javítási kézikönyvet, sokkal érdekesebb ezt lapozgatni a WC-n, mint nyomkodni a telót.

Nem árt megjegyezni a színjelölések rövidítéseit, itt például németül:

Próbáljunk meg most értelmezni egy rajzot, de előbb lesz pár eldöntendő kérdés. Mik az autó adatai? Legfőképpen típusa, az évjárata és a motor lökettérfogata számít. Pluszként rájöhet egy kivitel is, mondjuk hogy kabrió-e. Tegyük fel, hogy van egy kettes Golfod 87-es évjáratú, neked a forgalmiban mondjuk az első forgalomba helyezés 10-ik hóra esett, az autó gyártási idejét viszont nem tudod hónapra pontosan. Ez annyiból lesz problémás, hogy júliusban volt egy nagy váltás a legtöbb kivitelben (miért is ne az összesben....), amikor a biztosítéktábla megújult, kisebb de sokkal több csatlakozót kapott, komplexebb és bővíthetőbb lett. Ehhez viszont szinte minden más kábelt, azok színezését valamint a kapcsolókat és a jeladókat is megváltoztatták. Szerencsére ezt vitték tovább a 3-as szériába is, a legózók nagy örömére.

Szóval tudni kellene melyik verzió a tiéd. Legegyszerűbb, ha ránézel a műszerfaladra. Ha a vészvillogó kapcsolója a műszerfalon van a rádió mellett, akkor (gyárilag) a régi köteges verziót birtoklod. Az "újnál" már a bajuszkapcsolón van. A biztosítéktáblán is látszik a különbség szemből, a tábla két oldalsó felfogató füle a réginél fent van a felső relésornál és a tábla így "lóg". Az újnál a fülek alul a biztosítékok mellett vannak.

Ezeket a képeket kell először keresni a kapcsolási rajzok elején. Nézzünk meg egy példát a töltési rendszerre, a diagramok elég sokfélék lehetnek, de ez egy jóféle ábra tanulni:

Az ilyesfajta rajzon az alapszabályok a következők:

1. Ami fent van, ott pozitív feszültség szokott lenni, a kép legalján a vízszintes vonal a földelés, azaz a 0Volt.

2. A felső szürke sáv a biztosítéktábla, a benne lévő számozott vagy betűvel jelzett vonalak a táblán belüli réz vezetők és csatlakozásaik. A "J" kódú reléket és az "S" biztosítékokat is ide rakják, amik a táblába vannak bedugva. Kiegészítő relék és biztosítékok viszont lehetnek alatta is.

3. Minden vonal egy vezetéket vagy vezető szálat jelöl, ha szaggatott a vonal, esetleg szaggatott négyzetbe van rajzolva a vezeték, akkor az árnyékolást jelent. Ha sötét gombócot látsz, akkor ott csatlakozik több vezeték.

4. A biztosítéktábla sávjának alján a vezetők kivezetésénél vannak a csatlakozók. Például a G1/12 jelenti a G1 csatlakozót és annak a 12-ik lábát. Ha nincs vonal tovább lefelé, akkor az egy előkészítés valamilyen funkcióra, mondjuk egy dízelnél más lesz a motorköteg kábelezése, mint egy benzinesnek, de a tábla ugyanaz és még a relék sem egyeznek. Erre jó példa az izzítórelé a dízelnél, ami a benzinesnél már az üzemanyag szivattyú reléje. De lehetnek ezek a reléhelyek akár egy gyári extra előkészítései is. Ezek a sehova sem vezető leágazások a villanyban turkálók legjobb barátai, ha például gyújtás pluszt akarnak szerezni egy turbónyomás óra világításának bekötéséhez.

5. A vezeték színét és a vastagságát a vonalon jelzik, a G1/12 alatt a 0,5mm2-es keresztmetszetű vékony vezeték színe piros/fekete. Egy 2,5-ös vezeték már jó vastag, a 4-es az izzításé. Azt ugye mondanom sem kell, hogy az utólagos mókoláskor a keresztmetszeteket illik kellően méretezni leolvadás és tűz ellen.

6.Összedugós csatlakozót a "T" betűvel jelölik, itt a T2a/1 annyit jelent, hogy a csatlakozó két lábú és ez a vezeték az 1-es lábra megy.

7. A nagyobb részegységeket, mint kapcsolók, modulok, gombák stb. szürke négyzetekben jelölik, mint itt a "C" jelű generátort. A körülötte levő betűk és számok a kivezetéseket jelölik, amik az alkatrészen is láthatók általában. Itt a "W" a fordulatszámjel, a "D+" a gerjesztés visszajelző lámpája. Ha számot látsz, az egy szabványosított jelölés lesz, ezek közül a legfontosabbak:

30 - Akku +12V

15 - Gyújtás +12V

31 - Földelés 0V

50 - Önindító +12V-ja a gyújtáskapcsolótól

8. Ne higgy feltétlenül az ábráknak! Ezek az autók 20-30 évesek alsó hangon, már csak a rókamanguszták nem piszkálták őket, a vezetékek cserélődhettek időközben. Másik félrevezető dolog lehet a működési elv ismeretének hiánya. Például a generátor gerjesztés visszajelző szála, ami a műszeregységbe megy és pirosan világít, ha nincs töltés. Az nem csak egy lámpa. Erre a szálra nem lehet csak úgy rátenni az akkuról egy pluszt, hogy legyen gerjesztésed, mert a generátorban a diódahídban szépen kicsapod a pár milliAmperre méretezett diódát. Itt a gerjesztés folyamata röviden annyiról szól, hogy a műszeregység a lámpának gyújtásról ad 12V-ot, amikor a motor még áll. Elindítod a motort, de alapjáraton a nagyobb teljesítményű 90A-es generátor ekkor még nem tölt. Még egy kicsi fordulat kell neki a gázra pöccintve, hogy a generátor tudjon gerjeszteni, ekkor a "D+" szálon is megjelenik az a pár mA áramú 12V. Mivel a gyújtás oldalról is 12V van és a generátor felől is a "D+"-on, ezért nincs potenciálkülönbség a kis piros LED két lábán, emiatt a LED már nem világít, van rendes töltésed. Ha parázslik az még nem jelent bajt. Ebből a példából látszik, hogy az ábra ilyen fontos infókat nem mond el, de könnyedén tönkretehetsz egy generátort, akár egy járó motorra rádugott gerjesztőcsatival is.

Most pedig kiemelek egy részletet, íme a gyújtáskapcsoló:

A részegység neve "D", a szürke téglalapban a kapcsoló mechanika rajza. Innen le tudjuk olvasni, hogy a 30-as szál az akku plusz, az örök pozitív áram. Ezt a szálat a téglalapon belül végigvezeti egyfajta elosztóként. A kapcsoló része az átlós vonalakkal van jelezve, az átlós vonalak egy közös "sínre" vannak felfűzve a közepükön ezzel jelezve, hogy az összes együtt mozog. Az ábrán a 30-as lábhoz mindig hozzáér fent, alatta az "X" lábnál viszont már három érintkező van, amiből csak a középső láb van az "X"-re kötve. Ez annyit jelent, hogy a slusszkulcs alapállásban nem fogja átadni az áramot "X"-nek, de 3-as állásban sem. De mi az az "X"? Ez az X-kontakt relé, más néven a tehermentesítő relé, a biztosítéktáblában a 18-as számú általában. Ez a relé arra jó, hogy indítózás alatt elvegye az áramot a többi fogyasztótól, hogy az önindítóhoz jusson a lehető legtöbb Amper. Ezért az X-láb csak gyújtáson "él", indítózáskor a 30-as ágról nem kap áramot, így elalszik a fényszóró, a rádió elnémul és hasonlók.

Innen már könnyen kivehető az 50-es szál értelme, ami csak 3-as, azaz indítózási állapotban vezeti át az akku pluszt az önindító behúzótekercse felé. Ez a tekercs majd kitolja a bendixet ( a fogaskerekes himbát az önindítóban) és behúzza egyben a nagy áram átadó relét is, ami az önindító forgórészét látja el táppal.

A "P" és az "SU" lényegtelen, a 15 viszont a gyújtás szál, ami 2-es és 3-as állásban is él. A 3-as állásban kell is működnie, nem lehet az X-kontaktra bízni, mert vagy az adagoló elzáró szelepét vagy a benzinesek motorvezérlőjét és egyéb dolgokat kell éltetnie. Az X-kontakt csak a tényleg nélkülözhetetlen funkciókat kapcsolja le.

Mára ennyit, folyt. köv.