Most hogy ketyeg a gépsárkány rakjunk bele pár igazi extrát is. Legyen az első az index. Itt egy netről lopott, de jól áttekinthető séma:

Indexrelét többféleképpen is gyártottak. Régen bimetállal készítették, amiben a két különböző ötvözetű, így eltérő hőtágulású vékony lemezt rögzítettek egymáshoz és az így összeállított lemez egyik oldalára egy spirál alakban feltekert fűtőszálat tettek. Amikor áram alá helyezték a fűtőszálat, a hőtől a bimetál lemez a spiráltól eltávolodott és összezárta egyfajta reléként az áramkört az indexkar felé. Amikor az áramkört zárta, de közben szépen lehűlt, a bimetál visszaállt alaphelyzetbe és kezdte elölről.

Bimetálos relé

Ettől modernebb a kondenzátoros, aminél egy kondenzátor adott idő alatt feltöltődik, majd kisül és közben kapcsolgat egy relét.

Kondenzátoros relé

Az újabb indexrelék már jóval bonyolultabbak, sok lábbal, IC vezéreltek és ha akarod a lábadat is csókolgatják működés közben.

Csókos relé

Mi most maradjunk egy egyszerűbb három lábú relénél, mint ami a VW kapcsolási rajzain is van. Példaképp itt egy négylábú :)

A negyedik C2-es láb csak a visszajelző lámpa miatt van, Nekünk ez most nem lényeges. A többi számozott láb az indexrelé szabványosított áramköri elnevezéséből ered.

Tipp: Ha érdekel a többi szám jelentése, itt egy német link, Guglifordítót érdemes használni (katt). Ezeknél az áramköri jelöléseknél a német kulcsszó a klemme, kutatáskor német nyelven gyakran több infót lehet találni, mint angolul.

A fenti képen már látszik, hogy a 49-es láb a +12V főáramé, ami később az izzókat fogja villogtatni a 49a lábon kivezetve. De honnan kapja a tápot? Egyszerű a dolog: az indexhez a gyújtás 15-öséről, a vészvillogáshoz az akku 30-asáról. Az újabb biztosítéktáblás autókon a bajuszkapcsolón van a vészvillogó, így maga a pánikgomb állása dönti el a tápellátást, míg a régi táblásoknál a vészvillogó kapcsolója a műszerfalon volt, így az egész oda lett kirakva. Emiatt a két üzemmód miatt kell a két darab biztosíték.

Továbbmenve a 31-es láb a már ismert földelés. De ha ez egy relé, mi vezérli? A szimpla négylábúnál volt egy vezérlő plusz szál is, a 86-os, a test pedig a 85 volt, ezek mind kis áramok. Indexrelénél ez másképp van, felesleges a 86-os láb. A 49-es láb áram alá helyezve elosztódik a relén belül és a szakaszos jelet így automatikusan elintézi, innentől minket tovább nem érdekel.

Ebből következik, hogy az indexkapcsolónak két fő feladata is lesz indexeléskor. Amikor a kart egyik irányba fordítod, akkor egyik körön az indexkapcsolóba bevezetett biztosítékkal ellátott gyújtásáramot (15-ös ág 10 Amperes biztosítékkal) visszavezeted a biztosítéktáblába az indexrelének a 49-es lábára. Ezzel áram alá helyezted a relét, ami szakaszos jelet küld a 49a lábra, ami majd visszafut egy másik madzagon az indexkapcsolóba, ahol a kar állása dönti el, hogy melyik izzók felé küldje tovább a már szaggatott áramot.

Ritka homályos fotó egy indexkapcsolóról, segítségképp legfelül van a 30, alatta a 15, X és a 31. Ha találok tisztességes képet kicserélem ezt a trágyát. Az E betűtől balra dől el honnan jön a táp. Az E-től jobbra van a 49a, R (jobb oldal) és L (bal oldal) kimenő. A 49a előtt csapolja le a szakaszos jelet a vészvillogó és küldi rá az R-re és az L-re. Jobbra a legszélén van a műszeregységnek LED-jének szánt jel.

Index és vészvillogó kész, folytassuk a fűtőmotorral és az előtét-ellenállással.

T4 fűtéskapcsoló és baráti köre

A fűtés elektronikájához szükségünk lesz egy szellőztető motorra, ami nagy fogyasztó, 30 Amperes biztosítéka jelzi, hogy az X-kontakt relé irányából kérjünk neki tápellátást az önindítózás megsegítésére. Ha nem akarjuk nagyon leterhelni az X-kontaktot, akkor akár külön is berelézhetjük a motort és az X-kontakt adhatná a vezérlő 86-os pluszt. Most maradjunk inkább csak az X-nél. A motornak elég egy plusz és egy test jó vastag cérnával, nehogy leolvadjon. Az ábrán ő a V2 jelölésű.

Hogyan állítsunk fordulatszámot a motoron? Ezzel:

Előtét-ellenállás

A kapcsolási rajzon ez az N24-es jelölésű. A fűtéspanelen a forgókapcsolóval döntjük el merre vezetjük tovább a nagy áramot a motor felé. Ha a legnagyobb huzatot akarjuk, akkor direktbe kötjük a motort, hadd seregjen. Ha azonban lassabb fordulatot szeretnénk, akkor kell egy fojtás, amit az előtét-ellenállás fog elvégezni attól függően melyik lábára vezetjük be a tápot. Belül a különbség annyi lesz, hogy hány darab ellenálláson fog átfolyni az áram, mire a kimenő lábra kerülne. Leglassabb fokozaton lesz a legtöbb ellenállás az útjában. A fojtás feszültségeséssel jár és az ellenálláson hő termelődik nem is kevés, ezért használatakor folyamatosan hűteni kell.

Tipp: Az előtét-ellenállást MINDIG a ventilátor után keresd a szellőző csőben a fűtésboxban. Cseréje általában nem bonyolultabb, mind egy reggeli madáretetés.

Működési elvének következménye, hogy a fűtéskapcsoló csak legnagyobb fokozaton pörgeti a motort, akkor az előtét-ellenállásod kukás. Ha csak pár fokozatod hiányzik, akkor kontakthiba lesz vagy a kapcsolóban vagy az ellenállásnál, esetleg kábelszakadásod van. Ha egyáltalán nem megy a motor, akkor vagy a motor kuka vagy biztosíték és kábelezés hiba áll fent.

Előfordulhat, hogy a motor a testet az ellenállásból kapja, de ez csak kábel elvezetési trükk, az ellenálláson belül semmit sem csinál csak átfut rajta.